PER ÉS ELLENTMONDÁS

​

Amennyiben végrehajtást kezdeményeztek Önnel szemben, végrehajtás megszüntetési pert kezdeményezve segítünk az eljárást feltartóztatni, hogy ne veszítse el vagyonát.

​

A semmisségre és a záradékolás törvénytelenségére időbeli hatály nélkül lehet hivatkozni. Amennyiben ezen hivatkozásokra alapítottan pernyertesség következik be, lehetőség nyílhat a hitelintézettel egyezségi rendezésre, illetve amennyiben erre nem kerül sor, a hitelintézet külön perben, felperesi pozícióból, teljeskörű bizonyítási kötelezettség mellett tud csak fellépni igényei érvényesítése végett.

 

Végrehajtás megszüntetési kérelmet az új Pp. értelmében érvénytelenségi per keretében lehet előterjeszteni, az önálló, végrehajtás megszüntetésére irányuló soron kívüli pertípust az új Pp. eltörölte.

​

Amennyiben fizetési meghagyást nyújtottak be Önnel szemben, segítünk ellentmondással élni, hogy az ne emelkedhessen jogerőre, hanem perben kelljen bizonyítani a hitelezőnek a követelése jogszerűségét. Ezen, az ellentmondás kapcsán perré alakult eljárásban ugyancsak képviseljük Önt, hogy a hitelező követelését ebben az eljárásba se tudja Önnel szemben érvényesíteni.

​

A fizetési meghagyásos eljárás olyan nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult (azaz a kérelmező) egyoldalú kérelme alapján – a kötelezett meghallgatása, a kérelem érdemi vizsgálata és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül – fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel (azaz a követelés adósával) szemben.

 

A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések egyszerűsített eljárásban történő érvényesítésére irányuló nemperes eljárás. A jogintézmény legfőbb célja száz évvel ezelőtti bevezetésekor az volt, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül nyerjenek gyors elintézést, ami nemcsak a bíróságot tehermentesíti, de a felek számára is kedvező mind az időtartama, mind költségvonzata szempontjából. A fizetési meghagyásos eljárás mára - akárcsak Európa legtöbb államában - kulcsfontosságú jogintézménnyé vált.

 

Az eljárás lényege, hogy a jogosult beadja a kérelmét az azt elbíráló szervhez (közjegyző), amely - ha a kérelem formailag nem hibás - rövid határidőn belül kibocsátja a fizetési meghagyást; ebben a kötelezettet felhívja, hogy a kért összeget a jogosultnak fizesse meg.

 

A kötelezett ezután vagy megfizeti a kért összeget, vagy ellentmondással él, és az eljárás perré alakul, amelyet a bíróság tárgyal le. Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor végrehajtható okirat keletkezik (jogerős fizetési meghagyás), ha viszont vitatja, az eljárás úgy folytatódik, mint egy tipikus jogvita: a bíróság előtti perrel. Amennyiben a kötelezett a meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, valamint illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik. A fizetési meghagyásnak a kötelezett ellentmondása hiányában ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

 

Ha a meghagyást a kötelezett nem veszi át (azt a postán nem keresi vagy az átvételt megtagadja), beáll a kézbesítési vélelem, és az ezt követő 15 nap leteltével szintén jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ebben az esetben azonban a kötelezett a végrehajtási eljárás során is ellentmondhat.

 

A fizetési meghagyásos eljárást kizárólag lejárt és összegszerűen meghatározott pénzkövetelés érvényesítése iránt lehet kezdeményezni, feltéve, ha az adósnak van ismert magyarországi idézési címe (lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete).

​

Amennyiben jelenleg is fizeti a hitelező által előírt havi részleteket, a banki nyilvántartás alkalmazásának tisztességtelensége vagy az általános szerződési feltételek alkalmazásának tisztességtelensége iránt tud tisztességtelenségi pert indítani, hogy jobb pozícióba kerülhessen.

​

Amennyiben szerződése még nincs felmondva és/vagy Ön jelenleg is teljesíti az előírt törlesztő részleteket, szűk keresztmetszet mentén nyílik lehetőség a hitelező sikeres és belátható kockázat mentén történő perlésére.

 

Egyrészt a közjegyzői okiratba foglalt szerződés tisztességtelenségének (azaz részleges érvénytelenségének) megállapítása kérhető annak okán, hogy tisztességtelen a szerződés azon rendelkezése, miszerint a fogyasztó szerződéskötéskor tudomásul vette, hogy a fennálló tartozás mindenkori összegének megállapítása kapcsán a hitelező mindenkori nyilvántartásai az irányadók és azokra alapítva közvetlen végrehajtást kezdeményezhet a hitelező a fogyasztóval szemben. Amennyiben a tisztességtelenséget az eljáró bíróság megállapítja, kisebb eséllyel indítható sikeresen közvetlen végrehajtás a fogyasztóval szemben, a szerződés elveszítheti közokirati jellegét, és így az egyezségre könnyebben rávehető lehet a hitelező.

​

Másrészt a  közjegyzői okiratba nem foglalt szerződés tisztességtelenségének (azaz részleges érvénytelenségének) megállapítása kérhető annak okán, hogy  tisztességtelen a szerződés rendelkezése, miszerint a fogyasztó az általános szerződési feltételeket (üzletszabályzatot, hirdetményt) átvette és megismerte szerződéskötéskor, amennyiben ezt a hitelező nem alapítja másra, mint a szerződés ezen állítást tartalmazó rendelkezésére. Amennyiben a tisztességtelenséget az eljáró bíróság megállapítja, kisebb eséllyel indítható sikeresen vagyonjogi per a fogyasztóval szemben, a szerződés elveszítheti devizajellegét, és így az egyezségre könnyebben rávehető lehet a hitelező.

​