RÖVIDEN AZ 1/2016. PJE HATÁROZAT IV.3. PONTJÁRÓL
Az 1/2016. sz. PJE határozat indoklásának IV.3. pontja foglalkozik az utólagos közlések témakörével. Az ebben rögzítetteket sokan félreértették és azt hitték, az érvénytelenség vizsgálata körében a továbbiakban nem lehet jogi jelentősége az utólagosan megküldött dokumentumoknak (pl. értesítő levelek, hirdetmények). Ezen értelmezés kedvesen naiv volt. Pedig pont ellenkezőleg áll a dolog, a szerződéskötést követően keletkezett dokumentumok figyelemebe vételének pont ezen bekezdés készítette elő a t. Kúria.
Ennek kapcsán a felperesek pár észrevétellel élnek ezen a ponton.
(1) Felperesek nem értik, hogyan születhetett meg egy nehezen érthető és elnagyolt, ily módon bizonytalanságot szülő és a fogyasztók éberségét elaltató megfogalmazás. A zárójelbe tett rész felperesi kiegészítés, amelynek szerepeltetése lehetőséget ad az ott írtak világos és érthető értelmezésre. „3. Ha a III/2. pont szerinti kölcsönszerződés legalább a IV/1. és a IV/2. pontban részletezetteket tartalmazza, a pénzügyi intézmény szerződéskötést követő értesítője mint egyoldalú jognyilatkozat – függetlenül annak elnevezésétől (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) [és attól, hogy a szerződésnek van-e az értesítő jogi minősítését érintő rendelkezése] – a teljesítést elősegítő tájékoztatásnak tekintendő. Ez a tájékoztatás nem minősül joghatás kiváltását célzó egyoldalú akaratnyilatkozatnak, tehát nem értékelhető sem a szerződés létrejöttét, sem annak módosítását vagy megszüntetését eredményező alakító jogként. Ezért az értesítő elküldésének elmaradása vagy annak a szerződésben írtakkal ellentétes tartalma a szerződés létrejöttét, érvényességét nem érinti. Ha azonban a szerződésnek van az értesítő jogi minősítését érintő rendelkezése [és a III/2. pont szerinti kölcsönszerződés legalább a IV/1. és a IV/2. pontban részletezetteket nem tartalmazza], az értesítő jogi jellege és hatása a szerződés egyéb rendelkezései, az eset összes körülményei figyelembe vételével ítélhető meg.”
(2) Felperesek nem értik, a t. Kúria a tárgybeli jogegységi határozat meghozatalakor miért alkalmazott kettős mércét a fogyasztók hátrányára. Hogyan lehetséges az, hogy amennyiben a banki érdekeket (azaz a feltétlen kikényszeríthetőség fennálltának alátámasztását) nem szolgálja az utólagos közlések vizsgálata, akkor azt a PJE határozat kizárja a vizsgálódás köréből (első bekezdés), míg amikor szolgálja, azt ködös megfogalmazáson keresztül (második bekezdés) lehetővé teszi?
(3) Felperesek nem értik végül, miként nevezhető egyáltalán indoklásnak az idézett IV.3. pont. Pontosan mit indokol az meg? Semmit. A tárgybeli pont nem indoklás, hanem egy - a bankok kezébe újabb jogi eszközt adó, semmivel sem alátámasztott - kinyilatkoztatás, amely kettős mércét állítva tovább rontja a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségét.
A t. Kúria szerint elég kinyilatkoztatásokkal élni? Ez az eljárás szakmailag elfogadható?
Hol van - ezen indoklásba rejtett - kinyilatkoztatás érdemi indoklása? Hol vannak a védendő jogi érdekek? Hol vannak a jogelvek? Hol van a történeti és nemzetközi kitekintés? Hol van a rendszertani áttekintés és elhelyezés?
Ezen jogtechnikai eszközök felhasználása híján mi ad keretet az értelmezés mikéntjéhez, mi jelöli ki annak elméleti határait? Hol van az ezen jogtechnikai eszközökre alapított jogértelmezés, a koherens és logikus levezetések és következtetések?
Ezek híján miként teszi a PJE határozat az ítélkezést kellően megalapozottá? Miért nem adtak kibontakozási lehetőséget ezen védelmező és segítő funkcióknak? Ha adtak, miért nem vették a fáradtságot ezt a határozatban érthetően kibontani?
T. Kúria, az átlagembereknek sajnálatos módon az ilyen eljárás keretében meghozott, ilyen tartalmú állásfoglalásból az szűrődik le, hogy a Ptk., a Hpt., az Alaptörvény és az uniós jogszabályok hiába védik a fogyasztót, a t. Kúria különböző PJE határozatokkal felülírja, újra értelmezi ezen előírásokat és kötelezi a bíróságokat a jogszabályokkal szembemenő, fogyasztói érdekeket sértő joggyakorlat alkalmazására.
Tekintettel arra, hogy a t. Kúria tárgybeli jogegységi határozata a fenti kérdésekre érdemi választ nem adott, felperesek kénytelenek venni a fáradtságot és utána járni a kérdéskörnek.
FOLYTATÁS IDE KATTINTVA.